Várkert
A kastélypark az év minden szakában tartogat élményeket a látogatóknak, amelyet az első tíz közé sorolnak hazánk közel 150 történeti kertje közül. Ezt a kiemelkedő szerepet elsősorban annak köszönheti, hogy az elmúlt évszázadok folyamán mindig értékes és a kor divatjának megfelelő színvonalú kertet alakítottak ki az egyre dekoratívabb várkastély körül. Értékét fokozza múltja, nagysága, idős fái, a francia barokk stílusból átalakított angol tájképi kert jellege. A Batthyányak letelepedésével szinte egyidejűleg, 1620-ban említik először mint zöldséges kertet, majd száz esztendő múltán, amikor a család székhelye Körmendre került, kezdték az ártéri berkes-ligetes erdőből a parkot kialakítani: a fácánkertet. A 18. század második felében a hajdani ligeterdő legszebb fáit megtartva igazi francia-barokk kertté alakították. A Batthyányak megrendelésére készített későbarokk szobrok közül a Vertumnus-Pomona és a Zephirus-Flora szoborcsoportok maradtak fenn. Az angolpark közepén áll a Batthyány Fülöp herceg által az ősei emlékére emeltetett 25 m magas obeliszk, tetején a család címerállatával, a fiókáit saját vérével tápláló pelikánnal. A Várkertben található tó mellett, valamint a gyűjteményes jellegű faritkaságok közé bújtatott szobrok között romantikus felfedező sétát tehetünk a nyiladékok és a fényutak rendszerében.A PARK RÖVID TÖRTÉNETE
A mai 35,5 ha-os kastélypark helyén a 17. században gyümölcsöskert állt. Az 1700-as évek elejétől barokk kertként díszlett. Egy későbbi, 1777-es kertépítési utasítás szerint a kert közepén egy gloriett állt. Az akkori korszellemnek megfelelően a parkot tájképi kertstílusban bővítették tovább. 1795-ben 52 féle egzotikus fát és cserjét hozattak. Így többek között keleti és nyugati platánt, tujaféléket, amerikai borókát, szivarfát, nyugati ostorfát, simafenyőt, szomorúfüzet, jegenyenyarat, vasfát, tulipánfát. 1810-ben helyezték el az obeliszket. Tetején fiait saját vérével etető pelikán van, a Batthyányak címerállata. A park hosszútávon jellemző elemei a vuek, az átlátások. Ezek fontos látványelemei a kertnek és egyben a tájjal kötötték össze a parkot. A megmaradt öreg fák országos szinten is kiemelkedő jelentőségűek. A parknak ma több mint hetven fa- és cserjefaja van. Ha fajgazdagsága el is marad a többi arborétumétól, faállománya korát és méretét tekintve az egyik legértékesebb. A park leghíresebb fája a 200 évnél idősebb juharlevelű platán, amelynek kerülete 9,4 m, koronaátmérője 45m. Nagyméretűek a park tulipánfái és simafenyői is. A tulipánfának feltehetően ez az első hazai telepítése. Az újraépített hidak stílusukban a korabeli tervekhez igazodnak.
A VADÁSZLAK TÖRTÉNETE
Batthyány Ödön 1883-ban örökölte meg a hercegi címet, a Batthyány-hitbizományt és a Strattmann nevet. Mivel egyik legfőbb hobbijának, a vadászatnak Körmenden is hódolni kívánt, ezért építtette a várkertben a vadászlakot. Az épület első lakója Petrzilka Ferenc Károly és családja lett. Batthyány-Strattmann Ödön őt választotta főerdészének, a vadállomány gondozójának és az uradalmi kertészet vezetőjének. Egészen 1927-ben bekövetkezett haláláig lakott családjával a vadászlakban.
Az épület tömegében, alaprajzában jelentős változás az 1950-es évek végéig nem következett be. Ekkor – a kastély és a park szovjet hadsereg általi használata után –, az erdészeti központ kialakításakor kerülhetett sor arra a nagyobb felújításra, átalakításra, amely az épületcsoport képét a 2016. évi felújításig meghatározta. Ekkor építettek meg a tönkrement fa terasz helyén egy újabb irodát, és vonták közös tető alá a dél felé eső másik, magas tetejétől megszabadított helyiséggel.
Az erdészet irodáinak kiköltözése után a vadászlak állapota erősen leromlott, környezete is elhanyagolt képet mutatott. A 2016/17. évi felújítás során megtörtént a műemléképület homlokzatának teljes felújítása, a tető és a nyílászárók cseréje, a belső, funkcionális terek kialakítása és az akadálymentesítés.
A vadászlakban kialakított állandó kiállítások:Az épület tömegében, alaprajzában jelentős változás az 1950-es évek végéig nem következett be. Ekkor – a kastély és a park szovjet hadsereg általi használata után –, az erdészeti központ kialakításakor kerülhetett sor arra a nagyobb felújításra, átalakításra, amely az épületcsoport képét a 2016. évi felújításig meghatározta. Ekkor építettek meg a tönkrement fa terasz helyén egy újabb irodát, és vonták közös tető alá a dél felé eső másik, magas tetejétől megszabadított helyiséggel.
Az erdészet irodáinak kiköltözése után a vadászlak állapota erősen leromlott, környezete is elhanyagolt képet mutatott. A 2016/17. évi felújítás során megtörtént a műemléképület homlokzatának teljes felújítása, a tető és a nyílászárók cseréje, a belső, funkcionális terek kialakítása és az akadálymentesítés.
A Várkert és a Vadászlak
Szinetár Miklós emlékkiállítás
Carolus Clusius Nyugat-Magyarországon
Molnár Lajos madárgyűjteménye
A Batthyányak és a természettudományok
Interaktív játékok
